Az EU-csatlakozás hiú reményei is fűtik a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmait

G7 Beszélgetések

https://g7.hu/uploads/2021/07/kovats_final.mp3

(Az LMBT- és genderellenes diskurzus) valóságelemeket emel ki valóban zajló nyugati trendekből, és azt mondja, hogy mi itt ezt nem akarjuk: Orbán Viktor ott áll a határon és megvédi Magyarországot a genderideológia fenyegetésétől. Szerintem érdemes megnézni, hogy milyen módon kapcsolódik valós problémákhoz, valós sérelmekhez, valós folyamatokhoz az a diskurzus, amit semmiképpen nem szeretnék legitimálni. Az ember ilyenkor nagyon vékony jégen jár, mert nem arról van szó, hogy értsük meg, hogy mennyiben van igazuk, hanem arról van szó, hogy értsük meg, hogy az emberek miért gondolhatják úgy, hogy “ó de jó, hogy ettől minket Orbán Viktor megvéd”

– mondta Kováts Eszter a heti G7 Podcastban.

Kováts Eszter politológus, az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje, az elmúlt évben a berlini Humboldt Egyetem vendégkutatója volt, és az egyik kutatási témája a gender- és LMBT-ellenes mozgalmak, illetve az EU-n belüli egyenlőtlenségek kapcsolata. A mai adásban erről beszélgettünk vele többek között az idén megjelent, visegrádi országok mozgalmait elemző tanulmánya alapján.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Kováts szerint az EU keleti tagállamaiban az LMBT- és genderellenes mozgalmak motivációi több mindenben is eltérnek a 2010-es években Nyugat-Európában is megjelenő hasonló jelenségektől.

A társadalmi nemek egyenlőségének célja ezekben az országokban az EU-csatlakozással együtt került a politika látóterébe. Az EU-csatlakozás része volt a diszkriminációmentesség törvénybe ültetése, vagy különböző civilszervezetek és az állam közötti párbeszéd-mechanizmusok megalkotása. A csatlakozás asszimetrikus folyamat volt, a kelet-európai államoknak kellett megfelelniük egy klub elvárásainak, amely döntött arról, hogy felveszi-e őket.

Mindez adott a nemek egyenlősége ügynek egy technokrata élt, tehát hogy a nemek egyenlőségének megvalósítása egy szakpolitikai kérdés, amire vannak szakértők, és emiatt a társadalmat ebből kihagyták

– mondta Kováts Eszter.

A nagyon nagy legitimációval bíró EU-csatlakozás így összekapcsolódott a nemek egyenlőségének ügyével. Ez Kováts szerint kétélű fegyvernek bizonyult: amíg az EU még reményeket jelentett az emberek száma, például hogy fel fogunk zárkózni gazdasági értelemben is, vagy hogy az európai értékeknek van valami pozitív tartalma, addig nem volt baj, hogy a nemek egyenlősége is európai értéknek számított.

Viszont amikor megcsalatkoznak a remények, vagy az európai értékek nevű kifejezés lózungnak bizonyul, és valójában hierarchiák érvényesítéséről szól, vagy képmutatóak maguk az EU-s szereplők, akkor az értékek is delegitimálódnak

– mondta erről Kováts.

Szerinte a genderkutatás tudományterületén belül is felfedezhető, hogy a tudomány maga is ilyen globális hatalmi viszonyokba ágyazódott, tehát a több tőkével rendelkező országok határozzák meg, hogy egy tudományterületen belül mire van pénz, milyen módszerekkel milyen kérdéseket lehet kutatni. Ennek egyik fő következménye, hogy az elméletek nyugatról, az empirikus kutatások, adatok pedig inkább keletről érkeznek.

Az akadémiai szférában nagy a publikációs és tanítási nyomás. Arra, hogy a társadalom felé kommunikáld, hogy mire jutottál, és hogy az miért releváns, és az mit mond el az adott társadalom viszonyairól, nagyon keveseknek marad energiája. Az, hogy a magyar propagandasajtóból értesülnek az emberek arról, hogy mi az, hogy társadalmi nem, vagy mivel foglalkozik a gender studies, az nyilván azért történhetett meg, mert nem volt ez a tudomány korábban (úgy) kommunikálva, mint a társadalom számára releváns dolog

– mondta.

A harmadik eltérés pedig a feminista és LMBT-aktivizmus szintje. Kováts szerint a szereplők itt a jobboldal állításával szemben nem nyugatról importálták az ügyüket, hiszen Magyarországon van egy nagyjából két évszázados feminista, és több évtizedes meleg hagyomány. Viszont az, hogy például függővé váltak a donoroktól, őket is kitetté tette, és így a donoroknak tartoztak elszámolással, és nem a társadalomnak.

A magyar gazdaságra is jellemző tőkehiány a civil szférában úgy jelent meg, hogy csak az államhoz lehetett pályázni vagy külföldi donorokhoz. A projektszemlélet és az ezzel együtt járó kiszámíthatatlan munkaerőpiaci helyzet, illetve a donorok témaelvásárásai mellett Kováts szerint sokkal könnyebb például érzékenyítő kampányt szervezni arra, hogy a férfiak is vegyék ki a részüket a gondoskodás munkájából.

Arra mondjuk sokkal kevésbé, hogy a munkakörülmények vagy a munkaterhelés lehetővé teszi-e ezt, vagy hogy a két embernek hány állást kell elvállalnia ahhoz, hogy el tudják tartani a családot. Ezt nem lehet egyszerűen arra redukálni, hogy a férfiak is végezzék otthon a dolgokat és erről sokkal nehezebb ilyen projekt alapú, donoroknak megfelelő kampányt csinálni. Ez nyilván nem érzékenyítés, hanem társadalmi nyomás és mozgalmak kérdése

– mondta.

Ezek mind olyan dolgok, amelyek egyrészt sebezhetővé tették ezeket az ügyeket, másrészt pedig az is számított, hogy milyen kérdéseket tematizáltak az aktivisták vagy a tudomány, és mik maradtak ki, illetve, hogy mennyire voltak ebbe bevonva az érintettek.

Ezek olyan dolgok, amiket aztán könnyen tudott felhasználni a jobboldal, illetve a saját értelmezését átnyomni, hogy mi a tudomány, hogy mi a kelet-európai szuverenitás, vagy hogy mi a civil társadalom”

– mondta Kováts.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

• Gerőcs Tamás, Ricz Judit (2021. június 26.)
• Bart István, Muth Dániel (2021. június 19.)
• Fazekas Mihály (2021. június 12.)
• Móricz Dániel, Pogátsa Zoltán (2021. június 5.)
• Novák Zoltán, Knall Petra (2021. május 29.)
• Csurgó Bernadett (2021. május 22.)
• Dombi Mihály (2021. május 15.)
• Szabó Imre, Fabók Bálint (2021. május. 8.)
• Komándi Krisztián, Fekete Gyöngyi (2021. május 1.)
• Albert Fruzsina, Dávid Beáta (2021. április 24.)
• Lendvai László (2021. április 17.)
• Darvas Zsolt (2021. április 10.)
• Szunomár Ágnes (2021. április 3.)
• Koritár Zsuzsanna (2021. március 27.)
• Szabó John (2021. március 20.)
• G7 – Jandó Zoltán (2021. március 13.)
• G7 – Hajdu Miklós és Kasnyik Márton (2021. március 6.)
• Vonyó Tamás (2021. február 27.)
• Jelinek Csaba, Virág Tünde (2021. február 20. )
• Köllő János, Reizer Balázs (2021. február 13. )
• Szakmány Csaba, Szalay Luca, Holtzer Péter (2021. február 6.)
• Naffa Helena (2021. január 30.)
• Juhász Réka (2021. január 23.)
• K. Horváth Zsolt (2021. január 16.)
• Lindner Attila (2021. január 9.)
• Havas András (2021. január 2.)
• G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2020. december 19.)
• Darvas Zsolt (2020. december 10.)
• Boldogkői Zsolt (2020. december 5.)
• Bali Dávid (2020. november 28.)
• Pósfai Zsuzsanna (2020. november 21.)
• Sebők Miklós (2020. november 14.)
• Janky Béla (2020. november 7.)
• G7 – Kasnyik Márton (2020. október 31.)
• Tóth István György (2020. október 17.)
• G7 – Jandó Zoltán (2020. szeptember 26.)
• Tóth Anikó Nóra (2020. augusztus.29.)
• ifj. Chikán Attila és Luczay Péter (2020. augusztus 15.)
• Pintér Szabolcs (2020. július 25.)
• Darvas Zsolt (2020. május 23.)
• Scheiring Gábor (2020. május 10.)
• Sipos Sándor (2020. május 2.)
• Cser Tamás (2020. március 31.)
• Chikán Attila, Gyurcsik Attila, László Csaba, Palócz Éva, Szabó László (2020. március 23.)
• Szászi István, Keszte Róbert, Zsótér Márton, Bucsky Péter (G7 Podcast Live, 2020. március 14.)
• Marton Péter (2020. február 29.)
• Palócz Éva (2020. február 22.)
• Zsiday Viktor (G7 Podcast Live, 2020. február 8.)
• Feller Antal (2020. február 1.)
• G7 – Hajdu Miklós, Stubnya Bence, Váczi István (2020. január 25.)
• Marton Péter (2020. január 11.)
• Chikán Attila, Pete Péter (G7 Podcast Live, 2019. december 14.)
• G7 – Torontáli Zoltán és Stubnya Bence (2019. december 1.)
• Rényi Pál Dániel, Bódis András, Jandó Zoltán (2019. november 23.)
• Mátyás Eszter, Konkoly-Thege Júlia, Mikecz Dániel (2019. november 16.)
• Orbán Krisztián (G7 Podcast Live, 2019. november 7.)
• G7 – Jandó Zoltán és Bucsky Péter (2019. november 2.)
• Éber Márk (2019. október 26.)
• Dezső András (2019. május 11.)
• Szendrői Gábor (2019. május 4.)
• László Csaba (2019. április 27.)
• Tóth István János (2019. április 13.)
• Móricz Dániel (2019. március 23.)
• Csaba László (2019. március 16.)
• Muraközy Balázs (2019. február 23.)
• Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
• Pletser Tamás (2019. január 26.)
• Pethő András (2019. január 19.)
• Kovách Imre (2019. január 12.)
• Zsiday Viktor (2019. január 5.)
• Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
• G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
• Pléh Csaba (2018. november 24.)
• G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
• Tóth István György (2018. november 6.)
• G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
• Filippov Gábor (2018. október 27.)
• Scharle Ágota (2018. október 20.)
• Kovács Krisztián (2018. október 6.)
• Illyés Márton (2018. július 14.)
• Móró Tamás (2018. június 30.)
• Romhányi Balázs (2018. június 23.)
• Gregor Anikó (2018. június 17.)
• Juhász László (2018. június 9.)
• Lantos Gabriella (2018. május 19.)
• Lakatos Péter (2018. május 12.)
• Krekó Péter (2018. május 5.)
• Mikecz Dániel (2018. április 21.)
• Oszkó Péter (2018. április 14.)
• Urbán László (2018. április 7.)
• Surányi György (2018. március 31.)
• Bod Péter Ákos (2018. március 24.)

The post Az EU-csatlakozás hiú reményei is fűtik a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmait first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.